F - f

fá→̌→ 584ߝߊ

n satiété

búundɛ.

fá→̌→ 485→n : 485ߝߊ߫

v remplir

1.1 • vt

dɔ́kɛ, kún, láfaa.

→ vt k'í ɲá` fá mɔ̀ɔ` ɲá` dɔ́ [Diane Mamadi]

1.2 • vi

2.1 • vt

2.2 • vi

2.3 • vr

fà→̌→ 2516ߝߊ߭

n folie

bàba, fàtɔya.

fà→̌→ 2516ߝߊ߬

n père

rn

bàba. érɔpù fàdagbɛ lù nàda án fà` mɛ́nnù ɲána... [Kante. Manden dofo 2:133]

fáa→̌→ 111ߝߊ߮

n jatte

1 • 

bɛ́lɛ.

2 • 

fàa→̌→ 1184ߝߊ߰

v tuer

1 • vt

lála, sèeduya.

2 • vi

→ vi ń kán` báda fàa [Keyita Fajinba]

fáadɔkɛ→̌→ 142( jatte dans verser ) ߝߊ߯ߘߐߞߍ

n lot de beignets

1 • 

2.1 • 

2.2 • 

3 • 

fàakadisa→̌ߝߞߊ߬ߘߌ߬ߛߊ߬ fàkadisa

n untel

kàdisa, sìna.

fàama→̌ߝߊ߰ߡߊ

n administrateur

1.1 • 

màralila. à dénkɛ` bára kɛ́ fàama dí

1.2 • 

2 • 

bìro, fàamabonda, kùnnasii, màrada. án yé wá fàama` lá

fàamabonda→̌( administrateur porte.de.maison [ maison bouche ] ) ߝߡߊ߬ߓߏ߲߬ߘߊ

n autorités

fàama, bìro, kùnnasii, màrada.

fàamala→̌→ 21( administrateur *nom de lieu ) ߝߊ߰ߡߊ߬ߟߊ

n empire

fàamaso→̌( administrateur village ) ߝߊ߰ߡߊ߬ߛߏ

n capitale

kúbeda, tánban, jàmana` sóba.

fàamaya→̌→ 19( administrateur *abstractif ) ߝߊ߰ߡߊ߬ߦߊ

n autocratie

fàamun→̌→ 703ߝߊ߰ߡߎ߲߬ fàmun; fàmu.

v comprendre

1 • vt

ɲáye.

2 • vi

fàanin→̌→ 673ߝߊ߰ߣߌ߲ fànin; fɛ̀nin; fànun.

n étoffe

1 • 

dánfen.

2 • 

màsidi.

fàantan→̌ߝߊ߲߰ߕߊ߲، ߝߊ߰ߒ߬ߕߊ߲، ߝߊ߰ߒߕߊ߲

n pauvre

bólokolon, bólomandɔɔ, sɛ̀ɛbaatɔ, tɛ́ɛgbɛ.

fàantan→̌ߝߊ߲߰ߕߊ߲، ߝߊ߰ߒ߬ߕߊ߲، ߝߊ߰ߒߕߊ߲

adj pauvre

bólokolon, tɛ́ɛgbɛ.

fáari→̌→ 31ߝߊ߯ߙߌ߫

v incliner

vt

mála.

fáasi→̌ߝߊ߯ߛߌ߫

adv assurément

fàba→̌→ 12( père *augmentatif ) ߝߊ߬ߓߊ

n pape

fàbada→̌→ 78( père domicile ) ߝߊ߬ߓߘߊ

n patrie

báda, fàso, báda, fàso.

fàbaden→̌( père *augmentatif enfant ) ߝߓߊ߬ߘߋ߲

n patriote

1 • 

2 • 

fàbon( père maison ) ߝߊ߬ߓߏ߲

n maison du père

rn 1 • 

2 • 

3 • 

áwusan`... ní kènde` yé fàbon kélen dí [Traore 1977]

fàcɛ→̌→ 13( père héritage ) ߝߊ߬ߗߍ

n patrimoine

fáda→̌→ 838ߝߘߊ fára.

n pierre

1 • 

kába.

2 • 

fáda→̌→ 847→n : 847ߝߘߊ߫ fára.

v séparer

1 • vt

2 • vi

расстава́ться.

3 • vi

bɔ́, dànfadabɔ, fádanfaasi, fáranfaasi.

fàda→̌→ 825ߝߊ߬ߘߊ fàra.

n écorce

1 • 

wɔ̀nbɔ́.

2 • 

3 • 

wágba.

4 • 

gbòlo.

5 • 

sɛ́bɛforoko.

fàda→̌→ 472→n : 472ߝߘߊ߬ fàra.

v ajouter

1 • vt

bìla, kàfo, lá, bìla, kàfo, lá.

2 • vi

dɛ̀, gbàra, kàmali, kùngbàra, mákɛ.

fàdafin→̌( écorce noir ) ߝߘߊ߬ߝߌ߲

n Noir

fàdagbɛ→̌( écorce blanc ) ߝߘߊ߬ߜߍ

n Blanc

fádalabà→̌( pierre à caprin ) ߝߘߊ߬ߟߊߓߊ߭ fáralabà.

n daman de rocher

fàdama→̌→ 27( écorce *comme de ) ߝߘߊ߬ߡߊ

adj écailleux

fádanfaasi→̌ߝߊߘߊ߲ߝߊ߯ߛߌ fáranfaasi.

n différence

bɔ́ɲɔɔnma, dànfadabɔ, ɲɔ̀ɔndɔ.

fádanfaasi→̌ߝߊߘߊ߲ߝߊ߯ߛߌ߫ fáranfaasi.

v distinguer

vt 1 • 

bɔ́, dànfadabɔ, fáda, fáranfaasi.

2 • 

fàdanka→̌→ 48ߝߊ߬ߘߊ߲߬ߞߊ

n monnaie

wádi.

→ fàdanka kánkɛ [Camara Sheick 1982]

fádawo→̌( pierre orifice ) ߝߘߊߥߏ

n caverne

fálan.

fàden→̌( père enfant ) ߝߊ߬ߘߋ߲

n frère consanguin

1 • 

2 • 

bɛ̀sɛnkɔnin.

fàdenya→̌( frère.consanguin [ père enfant ] *abstractif ) ߝߊ߬ߘߋ߲߬ߦߊ

n rivalité

kèleya.

fàdi→̌→ 1377ߝߊ߬ߘߌ fàri.

n corps

rn 1 • 

fàsi.

2 • 

sán` fàdi` kɔ̀lɔ báama` [Jaane. Kafa 2:43]

fàdi-bɔ-n-na→̌( corps sortir *je à ) ߝߊ߬ߘߌ߬ߓߐߒߒߠߊ

n émaciation

fàdidɔfulen→̌→ 1( corps déployer [ dans défaire ] ) ߝߊ߬ߘߌ߬ߘߐ߬ߝߎߟߋ߲

n gymnastique

fàdilaka→̌→ 2( corps *nom de lieu *originaire de ) ߝߊ߬ߘߌ߬ߟߊ߬ߞߊ

adj physique

fàdimakolo→̌→ 76( corps entraîner [ *connecteur éduquer ] ) ߝߊ߬ߘߌ߬ߡߊ߬ߞߟߏ

n sport

fàdimakolola→̌→ 4( sport [ corps entraîner [ *connecteur éduquer ] ] *agent permanent ) ߝߊ߬ߘߌ߬ߡߊ߬ߞߟߏ߬ߟߊ

adj sportif

fádin→̌→ 56ߝߊߘ߫ߌ߲߫ fárin.

vq vigoureux

1 • 

2 • 

fádinɲa→̌( vigoureux *en verbe dynamique ) ߝߊߘߌ߲ߧߊ

n hardiesse

jùsu, kálabu.

fàditii→̌→ 4( corps propriétaire ) ߝߊ߬ߘߌ߬ߕߌ߮

n individu

fádiya→̌→ 28ߝߊߘߌߦߊ

n guenille

fádiyabɔ→̌→ 119( guenille sortir ) ߝߊߘߌߦߊߓߐ

n habits

fáfa→̌→ 14ߝߊߝߊ

n hutte des nouveaux initiés

1 • 

bùre, sélijidenbon.

→ • k'à láwà fáfa` lá

2 • 

bólokoli, kɛ́nɛ.

3 • 

fàfa→̌ߝߊ߬ߝߊ߬

v faire chauffer fortement

vt

fágba→̌→ 15ߝߜߊ

adj aplati

Fájinbà→̌ߝߊߖߌ߲߬ߓߊ߬

n prop NOM M

fájiri→̌ߝߊߖߙߌ fájìri. Arab. ('al-)fadjr

n première prière musulmane

1 • 

2 • 

jénberɛn, bándaka, dùsa, dùusagbɛ, súbaa, súbaada; bádaka.

fàkadisa→̌ߝߞߊ߬ߘߌ߬ߛߊ߬ fàakadisa.

n untel

kàdisa, sìna.

fàkadisaya→̌ߝߞߊ߬ߘߌ߬ߛߦߊ

n un tel endroit

fála→̌→ 20ߝߟߊ

n plaque

fálafala→̌→ 37ߝߟߊߝߟߊ

n tôle

sánsara.

fàlaka→̌→ 12( père *nom de lieu *originaire de ) ߝߟߊ߬ߞߊ

adj paternel

fàlaka→̌→ 12( père *nom de lieu *originaire de ) ߝߟߊ߬ߞߊ

n tonton

fàlamu→̌ߝߟߊ߬ߡߎ

n bride et mors

1 • 

2 • 

fálan→̌→ 121ߝߊߟߊ߲

n grotte

1 • 

fádawo.

2 • 

dúu.

3 • 

fálankato→̌ߝߊߟߊ߲ߞߊߕߏ

n “tô” de manioc

fálanko→̌→ 11ߝߊߟߊ߲ߞߏ

n haut-parleur

fàle→̌→ 15ߝߊ߬ߟߋ

n trame

fàlen→̌→ 176ߝߊ߬ߟߋ߲

n troc

fàlen→̌→ 138→n : 135ߝߊ߬ߟߋ߲߬ fàlin.

v échanger

1 • 

dɔ́fàlen.

→ k'í dá` fàlen Ála dɔ́ kó` dɔ́

2 • vt

lábɔ, nɔ̀dɔbìla.

fàli→̌→ 367ߝߊ߬ߟߌ

n âne

sòfali.

fàliba→̌→ 42( âne *augmentatif ) ߝߊ߬ߟߌ߬ߓߊ

n mulet

fàlin→̌→ 138→n : 135ߝߊ߬ߟߋ߲߬ fàlen

v échanger

1 • 

dɔ́fàlen.

→ k'í dá` fàlen Ála dɔ́ kó` dɔ́

2 • vt

lábɔ, nɔ̀dɔbìla.

fàliwànjan→̌ߝߊ߬ߟߌߥߊ߲߬ߖߊ߲

n liane esp

fàma→̌→ 31→n : 31ߝߡߊ߬

v être absent longtemps

vi

fàma→̌→ 52ߝߊ߬ߡߊ

n longue absence

fámaɲaari→̌→ 14ߝߊߡߊ߯ߙߌ

n abondance

síyaya.

fàmu→̌ߝߊ߰ߡߎ߲߬ fàamunfàmun; fàamun.

v comprendre

1 • vt

ɲáye.

2 • vi

fàmun→̌ߝߊ߰ߡߎ߲߬ fàamunfàamun; fàmu.

v comprendre

1 • vt

ɲáye.

2 • vi

fán→̌→ 28ߝߊ߲߫

dtm soi-même

jɛ̀dɛ̂, yɛ̀rɛ̂.

fán→̌→ 242ߝߊ߲

n forge

1 • 

2 • 

fán→̌ߝߊ߲

n nid

ɲàan.

fán→̌ߝߊ߲

n oeuf

1 • 

kíli.

2 • 

bɛ̀lɛkili, dóro, kàyakisɛ, kɔ́kili.

fàn→̌→ 2743ߝ߭ߊ߲

n côté

bɔ̀ɔrɛ, kɛ̀nkɛn, kɛ́rɛnkɛrɛn.

fàn→̌→ 2743ߝߊ߲

n sabre

fána→̌→ 10629ߝߣߊ߫ fánan; fɛ́nɛ.

prt aussi

fàna→̌→ 51ߝߊ߬ߣߊ

n menteur

→ í fàna!

→ Ála kánà í tó fànalù kɔ́!

fàna→̌→ 36→n : 36ߝߊ߬ߣߊ߬

v mentir

vt

í bád'à fàna [Diane Mamadi]

fánan→̌ߝߣߊ߫ fánafána; fɛ́nɛ.

prt aussi

fánanti→̌ߝߊߣߊ߲ߕߌ߫

v interdire

vt

gbɛ́n, kɔ́n, látɔn, tɔ́n.

fànaya→̌→ 7( menteur *abstractif ) ߝߊ߬ߣߌ߬ߦߊ fàniya

n mensonge

wúya.

fànba→̌→ 860( côté *augmentatif ) ߝߊ߲߬ߓߊ

n majorité

fánbon→̌→ 95( forge maison ) ߝߊ߲ߓߏ߲

n usine

ládanda, dɛ̀ɛnda.

fánda→̌ߝߊ߲ߘߊ

n provision

1 • 

2 • 

→ • wáa bî sàba ní fánda` [Kante. Kangbe 1:2];

fànda→̌→ 205ߝߊ߲߬ߘߊ

n repas d'étranger

1 • 

2 • 

fànda→̌ߝߊ߲߬ߘߊ߬

v offrir repas

vt

fàndakisɛ→̌ߝߊ߲߬ߘߊ߬ߞߌߛߍ

n grain rouge

fándan→̌→ 4ߝߊ߲ߘߊ߲

n poisson esp

kɔ̀dɔn, màwónden, mɛ̀lɛn, nàna, sàra, táraka.

fànfada→̌→ 204ߝߊ߲߬ߝߘߊ

n astuce

kèwuya, dàbari, fɛ̀rɛ.

fàni→̌→ 49ߝߊ߬ߣߌ߬

conj tant que

dámantan.

fánin→̌→ 120ߝߊߣߌ߲ fónin.

n fonio

fànin→̌→ 673ߝߊ߰ߣߌ߲ fàaninfàanin; fɛ̀nin; fànun.

n étoffe

1 • 

dánfen.

2 • 

màsidi.

fáninmalo( fonio riz ) ߝߊߣߌ߲ߡߊߟߏ

n riz pluvial esp

fòsa.

fàniya→̌→ 7( menteur *abstractif ) ߝߊ߬ߣߌ߬ߦߊ fànaya.

n mensonge

wúya.

fànka→̌→ 1225ߝߊ߲߬ߞߊ

n force

báraka, sɛ́nbɛ, báraka, sɛ́nbɛ.

→ fànka bɛ́dɛ, fànka dáma [Diane Mamadi]

fànkadama→̌→ 6( force quantité ) ߝߊ߲߬ߞߘߊ߬ߡߊ

n capacité

1 • 

kéte, nɔ̀, séko.

2 • 

fànkama→̌→ 185( force *comme de ) ߝߊ߲߬ߞߊ߬ߡߊ

adj fort

bárakanɛn.

fánkan→̌→ 98ߝߊ߲ߞߊ߲

n penchant

1 • 

2 • 

fánkan→̌→ 70→n : 70ߝߊ߲ߞߊ߲

v se pencher

vi

mála, bídin, kùru.

fànkɔnɔ→̌→ 38( côté à.l’intérieur ) ߝߊ߲߬ߞߣߐ

n contrée

fánmajii→̌→ 58( soi-même baisser [ *connecteur descendre ] ) ߝߊ߲ߡߊߖߌ߮

n humilité

jɛ̀dɛmajíi.

fánsan→̌→ 102ߕߊ߲ߛߊ߲߫ tánsantánsan; wánsan.

v k'í sèn` tánsan

1.2 • vr

mɔ̀ɔ` t'í yɛ̀rɛ lɔ́n n'í t'í tánsan [Diane Mamadi]

2 • vt

fántànka→̌( soi-même protéger ) ߝߊ߲ߕߊ߲߬ߞߊ߬

v éviter

vr

kàɲa, mála, mátànka.

fànun→̌→ 673ߝߊ߰ߣߌ߲ fàaninfànin; fɛ̀nin; fàanin.

n étoffe

1 • 

dánfen.

2 • 

màsidi.

fáraߝߘߊ fáda

n pierre

1 • 

kába.

2 • 

fára→̌→ 847→n : 847ߝߘߊ߫ fáda

v séparer

1 • vt

2 • vi

расстава́ться.

3 • vi

bɔ́, dànfadabɔ, fádanfaasi, fáranfaasi.

fára→̌→ 149ߝߙߊ

n pagaie

jùba, lɔ́n.

fára→̌→ 149ߝߙߊ

n vallée de fleuve

bájulu.

fára→̌→ 109→n : 109ߝߙߊ߫

v déchirer

vt

dɔ́fara, wásan.

fàra→̌→ 825ߝߊ߬ߘߊ fàda

n écorce

1 • 

wɔ̀nbɔ́.

2 • 

3 • 

wágba.

4 • 

gbòlo.

5 • 

sɛ́bɛforoko.

fàra→̌→ 472→n : 472ߝߘߊ߬ fàda

v ajouter

1 • vt

bìla, kàfo, lá, bìla, kàfo, lá.

2 • vi

dɛ̀, gbàra, kàmali, kùngbàra, mákɛ.

fàra→̌→ 533ߝߊ߬ߙߊ

n bas-fond

1 • 

sɔ̀lɔ.

2 • 

fáraban→̌→ 36ߝߙߊߓߊ߲

n ceinture des jeunes filles

2 • 

fàrafara→̌→ 15ߝߙߊ߬ߝߙߊ

n fraise

fáralabà→̌( pierre à caprin ) ߝߘߊ߬ߟߊߓߊ߭ fádalabà

n daman de rocher

fàralafagban→̌( bas-fond à ) ߝߙߊ߬ߟߝߊ߬ߜߊ߲

n protoptère

fáralatòlan→̌→ 1( pagaie à ballon ) ߝߙߊߟߊߕߏ߬ߟߊ߲

n tennis

fáranfaasi→̌→ 160ߝߊߘߊ߲ߝߊ߯ߛߌ fádanfaasi

n différence

bɔ́ɲɔɔnma, dànfadabɔ, ɲɔ̀ɔndɔ.

fáranfaasi→̌→ 74→n : 74ߝߊߘߊ߲ߝߊ߯ߛߌ߫ fádanfaasi

v distinguer

vt 1 • 

bɔ́, dànfadabɔ, fáda, fáranfaasi.

2 • 

fáranfaasi→̌→ 74→n : 74ߝߊߙߊ߲ߝߊ߯ߛߌ߫

v distinguer

vt

bɔ́, dànfadabɔ, fádanfaasi, fáda.

fáranfaasi→̌ߝߊߙߊ߲ߝߊ߯ߛߌ

n définition

dàntɛɛ, fásinin.

fàrańkán→̌→ 5( ajouter *je sur ) ߝߙߊ߬ߒߞߊ߲

n ajout

láńkan.

fáransa→̌→ 36ߝߊߙߊ߲ߛߊ߫

v révéler

vt

bánki, bɔ́, bɔ́rɔtɔ.

fáransa→̌ߝߊߙߊ߲ߛߊ߫

v divulguer

vt

wàlanki.

fàranse→̌ߝߊ߬ߙߊ߲߬ߛߋ

n français

fárati→̌→ 20ߝߙߊߕߌ

n barre

fàrati→̌→ 4→n : 4ߝߙߊ߬ߕߌ߬

v se risquer

1 • vi

2 • vr

sílan.

3 • vr

fàrati→̌→ 28ߝߙߊ߬ߕߌ

n risque

jɔ̀dɔ.

fàri→̌→ 1377ߝߊ߬ߘߌ fàdi

n corps

rn 1 • 

fàsi.

2 • 

sán` fàdi` kɔ̀lɔ báama` [Jaane. Kafa 2:43]

fàrila→̌→ 52ߝߊ߬ߙߌ߬ߟߊ Source : Arab. fari:ḍa.

adj obligatoire

→ sáli fàrila lóolu

fárin→̌→ 56ߝߊߘ߫ߌ߲߫ fádin

vq vigoureux

1 • 

2 • 

fárin→̌→ 44ߝߊߙߌ߲߫

v devenir féroce

vi 1 • 

2 • 

fárin→̌→ 44ߝߊߙߌ߲߫

vq féroce

1 • 

2 • 

fárininmuu→̌( farine ) ߝߊߙߌߣߌ߲ߡߎ߮

n farine

búrumuu, múu.

fáritanɛn→̌→ 19ߝߊߙߌߕߊߣߍ߲

n orphelin

wólobantan.

fàron→̌ߝߊ߬ߙߏ߲߬

v enlever

vt

bɔ́, jàson, mábɔ̀rɔndɔ.

fàsa→̌→ 175ߝߊ߬ߛߊ

n louange

rn

bálimali.

fàsa→̌→ 74→n : 74ߝߛߊ߬

v louer

vt

dɔ́bònɲa, lábònɲa, mábònɲa, mábɛ̀n, mátɔɔ, máweele, súfuru, bálima, kúlunje, mábalima, tàndo, tɛ́rɛmɛ.

fàsa→̌→ 175ߝߊ߬ߛߊ

n tendon

bùjulu.

fàsa→̌ߝߛߊ߬

v se coller

1 • vi

nɔ́dɔ.

2.1 • vi

bólolabɔ, bólomanɔɔ.

2.2 • vr

3 • vi

fàsa→̌ߝߛߊ߬

v faire balancer

fídifidi.

fàsan→̌→ 28ߝߊ߬ߛߊ߲߬

v maigrir

vi

bàra.

fàsan→̌→ 28ߝߊ߬ߛߊ߲߬

vq dur

gbɛ̀lɛn.

fàsan→̌ߝߊ߬ߛߊ߲߬

adj maigre

kólomamisɛn.

→ mùso kɔrɔ fasan [Diane Mamadi]

→ sín fasan [Diane Mamadi]

fàsaren→̌→ 3( tendon *diminutif ) ߝߛߊ߬ߙߋ߲

n funicule

fásayi→̌→ 422ߝߛߊߦߌ߫ fásayii.

prt 1 • 

kɛ̀, dɛ́ɛ. í dí sé dòn ná lú` kɔ́nɔ ò dɔ́ fásayi [Kaba. Namori:7]

2 • 

... k'àlu tó àlu lá díina` n'àlu lá námun` bɛ́ɛ kàn fásayi [Kante. Soso:6]

fásayii→̌ߝߛߊߦߌ߫ fásayi

prt 1 • 

kɛ̀, dɛ́ɛ. í dí sé dòn ná lú` kɔ́nɔ ò dɔ́ fásayi [Kaba. Namori:7]

2 • 

... k'àlu tó àlu lá díina` n'àlu lá námun` bɛ́ɛ kàn fásayi [Kante. Soso:6]

fàsi→̌→ 7ߝߊ߬ߛߌ

n corps

fàdi.

fásinin→̌ߝߊߛߌߣߌ߲߫

v différencier

vt

bɔ́, dànfadabɔ.

fásinin→̌ߝߊߛߌߣߌ߲

n sorte

síya, súuya, súu.

2 • 

àlu ɲɔ̀ɔn tùn tɛ́ jànkaro lù súu` fásinin` dɔ́ [Kante. Soso:3]

fàso→̌→ 1281( père village ) ߝߊ߬ߛߏ

n patrie

rn

báda, fàbada, báda, fàbada.

fàsolaka→̌→ 289( patrie [ père village ] *nom de lieu *originaire de ) ߝߊ߬ߛߏ߬ߟߊ߬ߞߊ

adj nationaliste

fàsoya→̌→ 12( patrie [ père village ] *abstractif ) ߝߊ߬ߛߏ߬ߦߊ

n nationalité

fáta→̌→ 10ߝߕߊ

v battre

vt

dɔ́gbàsi, dɔ́tìnban.

fátama→̌→ 2ߝߕߊߡߊ

adj fibreux

fùma.

fátandi→̌→n : 16ߝߊߕߊ߲ߘߌ߫ fátanti.

v empêcher

vt

bàlanbalan, bàli, dɔ́sà, dɛ́sɛ, kànkan, kàɲa, sà.

fátanti→̌→n : 16ߝߊߕߊ߲ߘߌ߫ fátandi

v empêcher

vt

bàlanbalan, bàli, dɔ́sà, dɛ́sɛ, kànkan, kàɲa, sà.

fátara→̌→ 3ߝߕߙߊ

n foulard

fáto→̌ߝߊߕߏ߫ Source : Arab. fa:ta.

v décéder

vi

sómayɛlɛman, sóseyin.

fàtɔ→̌→ 72( folie *statif ) ߝߊ߬ߕߐ

adj fou

fàtɔ→̌→ 72( folie *statif ) ߝߊ߬ߕߐ

n fou

fàtɔya→̌→ 9( fou [ folie *statif ] *abstractif ) ߝߊ߬ߕߐ߬ߦߊ

n folie

fà.

fátu→̌→ 6ߝߊߕߎ fatufatulatu.

n bâtard

ɲàmɔɔden, jánkalimɛ, jànkalimɛ, ɲàmɔɔden.

fatufatulatu→̌ߝߊߕߎ fátu

n bâtard

ɲàmɔɔden, jánkalimɛ, jànkalimɛ, ɲàmɔɔden.

fáwo→̌→ 10ߝߊߥߏ

n inutilité

jáfo.

fáwo→̌→ 5→n : 5ߝߊߥߏ߫

v devenir vaurien

1 • vi

jáfo.

2 • vt

ò yé mɔ̀o kɛ́ lá fàantan` nè dí, k'à fáwo [Jaane. Kafa 2:37]

fàwo→̌→ 11ߝߊ߬ߥߏ

n conversation

bàdo, bàdokuma, másala, sùmun, bàdó, másala, báabu.

fàya→̌→ 46( père *abstractif ) ߝߊ߬ߦߊ

n paternité

fáyida→̌→ 585ߝߊߦߌߘߊ߫

adv presque

fáyida ò yé mànkutu yɛ̀lɛmannɛn` nè dí kà kɛ́ tɔ́ɔ` dí [Kante. Kangbe 1:10]

féfe→̌ߝߋߝߋ

adj complet

fèlenfelen→̌→ 20ߝߋ߬ߟ߬ߋ߲ߝߋ߬ߟ߬ߋ߲

v s'égarer

vi 1 • 

túnun. à lá nìsi` báda fèlenfelen [Diane Mamadi]

2 • 

... à fén tɛ́ fèlenfelen mɛ̂n dɔ́, kúma tɛ́ k'à túnun [Kante. Kodoyidalan:e]

fén→̌→ 9371ߝߋ߲

n chose

1 • 

2 • rn

jànbɛdɛ, jànjuu, jàn, lèebu.

fénisika→̌→ 8ߝߋߣߛߌߞߊ

n Phénicien

fénkalantaafe→̌( chose rayé pagne ) ߝߋ߲ߞߊߟߊ߲ߕߊ߯ߝߋ

n tissu rayé

fénkɛ→̌( chose faire ) ߝߋ߲ߞߍ

n machin

fénkɛ→̌( chose faire ) ߝߋ߲ߞߍ߫

v choser

vi, vt

féntii→̌→ 31( chose propriétaire ) ߝߋ߲ߕߌ߰

n richard

nànfolotíi.

fére→̌→ 327ߝߙߋ fúre.

n fleur

1 • 

2 • 

ò lè à yíri` n'à nɔ́nbɔ` fànba` fére túma` dí [Jaane. Kafa 2:45]

fére→̌ߝߙߋ

v fleurir

vi

fère→̌→ 373ߝߋ߬ߙߋ

n vente

fère→̌→ 260→n : 260ߝߙߋ߬

v vendre

vt

féreke→̌→ 549ߝߙߋߞߋ

n confusion

dàdɔja, fòsofasa.

féreke→̌→ 162→n : 162ߝߙߋߞߋ߫

v mélanger

1.1 • vt

bàsan, bírinsa, dɔ́kolin, kólin, kólonson, ɲáamin, ɲábàsan, ɲádɔbàsan, ɲákɛ, bàsán, ɲágami; kólin (m).

1.2 • vi

2.1 • vt

bàsan, ɲáamin, ɲákɛ.

2.2 • vi

fèrela→̌→ 16( vendre *agent permanent ) ߝߙߋ߬ߟߊ

n vendeur

bìtikiɲɛ.

fèrentu→̌→ 1ߝߋ߬ߙߋ߲߬ߕߎ߬

v siroter

vt

féu→̌→ 4319ߝߋߎ߫

prt du tout

1 • 

2 • 

3 • 

pé. ò tìi dí sé kɛ́ àlimaamin` dí féu [Bari Umaru 1999:3]

3 • 

fɛ́→̌→n : 402ߝߍ߫

v souffler

1 • vi

2 • vt

fɛ́→̌→ 402ߝߍ

n calebasse

bàdakudun, bòlin, bàdá.

2 • 

→ bólo` kɛ́ fɛ́` lá!

fɛ́→̌→ 237ߝߍ߫ fɛ́n.

vq léger

fɛ̀→̌→ 8254ߝߍ߬

pp avec

1 • 

bólo.

2 •  Sékù yé jɛ́ɛ` fɛ̀

fɛ̀→̌→ 8493ߝߍ߭

n défaut

1 • 

síkasabi` yé fɛ̀ lála hánkilidiya` lá

2 • 

lèebu, sɔ̀n.

fɛ̀→̌→ 8493ߝߍ߭

n étendue

fɛ́dɛ→̌→ 152ߝߘߍ fɛ́rɛ.

n tique

fɛ̀dɛ→̌→ 58ߝߍ߬ߘߍ

n van

1 • 

sèede.

2 • 

ɲɛ́wala.

fɛ́dɛn→̌→ 262→n : 56ߝߍߘߍ߲߫ fɛ́rɛn.

v germer

1 • vi

mábon, mánàron, nàron, bɔ́, díi, kúnun, tùntun, tù, tɔ́ntɔn.

2.1 • vi burst;

2.2 • vi

2.3 • vt

3 • vi

fɛ́rɛn, jáman, sàfɛ, sɔ́nkɔ, wórondo.

fɛ́dɛn→̌ߝߍߘߍ߲߫ fɛ́rɛn.

n plante

fɛ́dɛnfen.

fɛ́dɛnfen→̌→ 402( germer chose ) ߝߍߘߍ߲ߝߋ߲

n plante

fɛ́dɛn.

fɛ́ɛfɛɛ→̌→ 20ߝߍ߯ߝߍ߮

n carton

fɛ́fɛ→̌→ 8ߝߍߝߍ

n piment

fòroto, kɛ́lɛkɛlɛ.

fɛ̀gbɛlen→̌→ 37( étendue difficile ) ߝߜߍ߬ߟߋ߲

n cassette

fɛ̀la→̌→ 28( avec *mental1 ) ߝߍ߬ߟߊ

n mots à dire

fɛ́lɛ→̌→ 3065ߝߟߍ

n battue

fɛ́lɛ→̌→ 2968→n : 2964ߝߟߍ߫ fɛ́nɛn.

v regarder

1 • 

dɔ́gbɛ, máfɛlɛ.

2 • 

3 • 

bìsiki, kɔ̀ɲɔma, mìda, tà.

fɛ́lɛ→̌→ 2964→n : 2964ߝߟߍ߫

v pêcher

vt

fɛ́lɛfɛlɛߝߟߍߝߟߍ

n couvercle tressé

lèfɛ, fìfalan, táfiya, lɛ̀fɛ.

fɛ́lɛkɛdɛ→̌→ 16ߝߟߍߞߘߍ

n assiette

fɛ̀ma→̌→ 18( avec *comme de ) ߝߍ߬ߡߊ

n vouloir

rn

à báda tó à fɛ̀ma` mà [Bari Umaru 1999:2]

fɛ́n→̌→ 237ߝߍ߫ fɛ́

vq léger

fɛ́nan→̌→ 26ߝߌߣߊ fínafínan; fína.

n champignon

→ kà fína` bɔ́

fɛ́nɛ→̌ߝߣߊ߫ fánafánan; fána.

prt aussi

fɛ̀nɛ→̌ߝߍ߬ߣߍ

n beurre

1 • 

2 • 

fɛ́nɛn→̌ߝߟߍ߫ fɛ́lɛ

v regarder

1 • 

dɔ́gbɛ, máfɛlɛ.

2 • 

3 • 

bìsiki, kɔ̀ɲɔma, mìda, tà.

fɛ̀nfɛn→̌→ 37ߝߍ߲߬ߛߍ߲߬ fɛ̀nsɛn

v étendre

vt

dɔ́jooro, dɔ́sàman, jóoro, tánsan, wánsan, yɛ́rɛkɛ. àlu dúlen nù fɛ̀nfɛnnɛn fàn` bɛ́ɛ [Jaane. Kafa 2:45]

fɛ̀nin→̌→ 673ߝߊ߰ߣߌ߲ fàaninfànin; fàanin; fànun.

n étoffe

1 • 

dánfen.

2 • 

màsidi.

fɛ̀nsɛn→̌→ 37ߝߍ߲߬ߛߍ߲߬ fɛ̀nfɛn.

v étendre

vt

dɔ́jooro, dɔ́sàman, jóoro, tánsan, wánsan, yɛ́rɛkɛ. àlu dúlen nù fɛ̀nfɛnnɛn fàn` bɛ́ɛ [Jaane. Kafa 2:45]

fɛ́ntɛrɛn→̌→ 23ߝߍ߲ߕߍߙߍ߲

n fragment

1 • 

kùnkudun, sìida.

2 • 

fɛ́rɛ→̌→ 152ߝߘߍ fɛ́dɛ

n tique

fɛ́rɛ→̌ߝߙߍ

n tranquillité

fɛ̀rɛ→̌→ 519ߝߍ߬ߙߍ

n moyen

1.1 • 

dàlu, fòdoba, násuru, dàbari.

1.2 • 

fànfada, kèwuya, dàbari.

2 • 

bɛ̀nbɛnbɛn, jànfa, dàbari, bɛ̀nbɛnbɛn, jànfa.

fɛ̀rɛkɔdɔjuuya→̌→ 43( moyen sous animosité [ mauvais *abstractif ] ) ߝߙߍ߬ߞߘߐ߬ߖߎ߰ߦߊ

n torture

fɛ́rɛmɛ→̌ߝߙߍߡߍ߫ Source : Fr. fermer.

v fermer

1.1 • vi

bálan, dágbeden, dátuun, látuun, túun.

1.2 • vt закрыва́ть.

2 • vt

fɛ́rɛmɛbara→̌( fermer calebasse ) ߝߙߍߡߍߓߙߊ

n cadenas

gbóoro, kónbada, kónbara.

fɛ́rɛn→̌→ 262→n : 56ߝߍߘߍ߲߫ fɛ́dɛn

v germer

1 • vi

mábon, mánàron, nàron, bɔ́, díi, kúnun, tùntun, tù, tɔ́ntɔn.

2.1 • vi burst;

2.2 • vi

2.3 • vt

3 • vi

fɛ́rɛn, jáman, sàfɛ, sɔ́nkɔ, wórondo.

fɛ́rɛn→̌ߝߍߘߍ߲߫ fɛ́dɛn

n plante

fɛ́dɛnfen.

fɛ́rɛn→̌→ 109ߝߍߙߍ߲

n planche

yírifɛdɛn.

fɛ́rɛn→̌→ 56→n : 56ߝߍߙߍ߲߫

v éclater

1 • vi

fɛ́dɛn.

2.1 • vt

fɛ́rɛɲɛ.

2.2 • vt

fɛ́dɛn.

fɛ́rɛn→̌→ 79→n : 56vi ߝߍߙߍ߲߫ pɛ́rɛn.

vi

fɛ́dɛn, jáman, sàfɛ, sɔ́nkɔ, wórondo.

fɛ́rɛn→̌→ 109ߝߍߙߍ߲

n miette

fɛ́rɛnsala→̌→ 7( planche gratter *agent permanent ) ߝߍߙߍ߲ߛߟߊ

n menuisier

kùle.

fɛ́rɛɲɛ→̌→ 16ߝߙߍߢߍ

n éclat

fɛ́rɛn.

fɛ́rɛɲɛ→̌→ 4→n : 4ߝߙߍߢߍ߫

v fendre

vt

fɛ́rɛn.

fɛ́rɛtɛ→̌→ 638ߝߙߍߕߍ

n numéro

bɔ́li.

fɛ́rɛtɛtɛ→̌→ 58ߝߙߍߕߍߕߍ߫

adv consécutivement

fɛ̀sɛfɛsɛ→̌→ 21ߝߛߍ߬ߝߛߍ߬

v investiguer

fɛ̀sɛfɛsɛli→̌→ 36( investiguer *nom d'action ) ߝߛߍ߬ߝߛߍ߬ߟߌ

n examen

wàlalabɔ.

fɛ́sɛkudu→̌→ 310ߝߛߍߞߘߎ߫

prt jamais

fɛ̀tɔ→̌→ 19( défaut *statif ) ߝߍ߬ߕߐ

adj défectif

fɛ́ya→̌→ 60( léger *en verbe dynamique ) ߝߍߦߊ

n jeu

tólon. Kàmídu cé lè fɛ́ya` dí, kà tó démisɛnnɛn nù sèndɔ sɔ̀n [Jaane. Kafa 2:37]

fɛ́ya→̌( léger *en verbe dynamique ) ߝߍߦߊ߫

v s'alléger

vi

fída→̌→ 403ߝߌߘߊ fíra.

n feuille

rn

yérelen.

fìda→̌→ 49ߝߌ߬ߘߊ

n veillée

fídakɛ→̌→ 5( feuille faire ) ߝߌߘߊߞߍ߫

v soigner

vt

bási, dánda, bási, dánda.

fídakɛla→̌→ 1( soigner [ feuille faire ] *agent permanent ) ߝߌߘߊߞߍߟߊ

n médecin

dándala, dándalila, dɔ̀ɔtɔrɔ, básibɔla, básitii.

fídakɛndɛ( feuille sain ) ߝߌߘߊߞߍ߲ߘߍ fídakɛnɛ.

n feuilles vertes

fídakɛndɛlama( feuilles.vertes [ feuille sain ] *en tant que ) ߝߌߘߊߞߣߍߟߡߊ fídakɛnɛlama.

adj vert

bínkɛndɛlama, fírisilama, fírisi, gbèden.

fídakɛndɛsa→̌( feuille sain serpent ) ߝߌߘߊߞߍ߲ߘߍߛߊ

n mamba vert

sòtiilabe, bínkɛndɛsa, bínkɛndɛsa, sòtiilabe.

fídakɛnɛ( feuille sain ) ߝߌߘߊߞߍ߲ߘߍ fídakɛndɛ

n feuilles vertes

fídakɛnɛlama→̌( feuilles.vertes [ feuille sain ] *en tant que ) ߝߌߘߊߞߣߍߟߡߊ fídakɛndɛlama

adj vert

bínkɛndɛlama, fírisilama, fírisi, gbèden.

fídan→̌→ 16ߝߌߘߊ߲߫

v balayer

vt

fídi→̌ߝߌߘߌ߲߫ fídin

v se renverser

1.1 • vi

wùya, dábidin, dábidin, dáfidin.

→ vi kúlun` báda fídin [Diane Mamadi]

1.2 • vt

lála, láwùya.

2 • vi

bè, bùdun, bɔ́, bɛ̀n, jɔ́lɔn, lá, wòroworo, wɛ́yɛwɛyɛ. bón` báda fídin

→ vi kà fídin kúgbe

3 • vi

dáfídin.

fìdi→̌→ 40ߝߌ߬ߘߌ fìri.

n couscous de fonio

fídifidi→̌ߝߘߌߝߘߌ߫

adv constamment

bedebeli, kúdayi.

fídifidi→̌ߝߘߌߝߘߌ߫

adv fermement

gbódo.

fídifidi→̌→ 49ߝߘߌߝߘߌ߫

v faire balancer

vt

fàsa.

fídin→̌ߝߌߘߌ߲߫ fídi.

v se renverser

1.1 • vi

wùya, dábidin, dábidin, dáfidin.

→ vi kúlun` báda fídin [Diane Mamadi]

1.2 • vt

lála, láwùya.

2 • vi

bè, bùdun, bɔ́, bɛ̀n, jɔ́lɔn, lá, wòroworo, wɛ́yɛwɛyɛ. bón` báda fídin

→ vi kà fídin kúgbe

3 • vi

dáfídin.

fìdin→̌ߝߌ߬ߘߌ߲߬

n fourré

gbɔ̀fɔ.

fìdon→̌→ 11ߝߌ߬ߘߏ߲

n coulisse

fìdon→̌→ 24→n : 6ߝߌ߬ߘߏ߲߬ fìron.

v boire à petites gorgées

vt

fìfalan→̌→ 7( *instrumental ) ߝߌ߬ߝߊ߬ߟߊ߲

n éventail

1 • 

fɛ́lɛfɛlɛ, táfiya.

2 • 

fìla→̌→ 1979ߝߌ߬ߟߊ߬

num deux

1 • 

2 • 

→ • tèle fìla [Diane Mamadi]

fìlaba→̌→ 32( deux *augmentatif ) ߝߌ߬ߟߊ߬ߓߊ

n paire

fílan→̌→ 25ߝߌߟߊ߲

n camarade d'âge

rn

kàriɲɔɔnma, káɲa, sɛ́dɛkɛɲɔɔn.

fílanan→̌→ 960( deux *ordinal ) ߝߌߟߊߣߊ߲

adj deuxième

fìlanɛn→̌→ 78( deux *diminutif ) ߝߌ߬ߟߊ߬ߣߍ߲

n jumeau

1 • 

bɔ́.

2 • 

à báda fìlanin` sɔ̀dɔn [Diane Mamadi]

fìlanfìlan→̌→ 42ߝߌ߬ߟߊ߲ߝߌ߬ߟߊ߲

n balancier

1 • 

2 • 

fìli→̌→ 328→n : 328ߝߟߌ߬

v lancer

vt

bón, láfìli, láwìli.

fìli→̌→ 569ߝߌ߬ߟߌ

n erreur

1 • 

tànbon.

2 • 

dá, jàraki.

fìli→̌→ 328→n : 328ߝߟߌ߫

v se tromper

vi

fùtintí.

fìlidabɔ→̌ߝߟߌ߬ߘߊߓߐ

n tong

pétu.

fìlima→̌→ 3( erreur *comme de ) ߝߟߌ߬ߡߊ

adj erroné

fìn→̌→ 124ߝߌ߲߬

adj noir

→ míri fin, hánkili fin [Diane Mamadi]

fìn→̌→ 68ߝߌ߲߭

ap noir

fìn→̌→ 68→n : 68ߝߌ߲߬

v devenir noir

vi

→ vi jèli` báda fìn [Diane Mamadi]

fìn→̌→ 124ߝߌ߲߭

n obscurité

dìbi. à té nà fó fìn` [Grégoire 1986]

fína→̌→ 26ߝߌߣߊ fínan; fɛ́nan.

n champignon

→ kà fína` bɔ́

fínan→̌→ 26ߝߌߣߊ fínafína; fɛ́nan.

n champignon

→ kà fína` bɔ́

fìnfan→̌→ 6ߝߌ߲ߝߊ߲߫

v éventer

vt 1 • 

máfɔɲɔ, máfɛ.

fìnfin→̌→ 20ߝߌ߲߬ߝߌ߲

n charbon de bois

kèmun, kènbu (mD).

fìnfin→̌ߝߌ߲߬ߝߌ߲߬

v ballonner

vi

bìnbi.

fìnkinfankan→̌→ 3ߝߌ߲߬ߞߌ߲߬ߝߊ߲߬ߞߊ߲߬

v tituber

vr

tìnkintankan, tìnkitànka.

fìnɲa→̌→ 1( noir *en verbe dynamique ) ߝߌ߲߬ߧߊ

n noirceur

fínsan→̌→ 3ߝߌ߲ߛߊ߲

n arbre esp

fìɲafiɲa→̌→ 2ߝߌ߬ߢߊ߬ߝߌߢߊ

n bigaille

fíra→̌→ 403ߝߌߘߊ fída

n feuille

rn

yérelen.

fìri→̌→ 40ߝߌ߬ߘߌ fìdi

n couscous de fonio

fìrindɔndɔn→̌→ 1ߝߌ߬ߙߌ߲ߘߐ߲߬ߘߐ߲

n monstre

fírinfirin→̌→ 54ߝߌߙߌ߲ߝߌߙߌ߲

n rideau

wànari.

fíringbi→̌ߝߌߙߌ߲ߜߌ

n balafre

bílinbilin, nìri, dáfɔn, fɔ̀n.

fìrintawo→̌→ 26ߝߌ߬ߙߌ߲߬ߕߊ߬ߥߏ߬

v frapper au hasard

vt

1.2 • vt

bɔ́, gbɛ́n, lábɔ.

2 • vt

kɛ́. fìrintawoli` ní màkankanni kɛ́ɲa lù [Kante. Soso:6]

fíriɲa→̌→ 2ߝߙߌߢߊ߫

v s'entrelacer

vi

ɲɔ̀` báa ɲà, à dí fíriɲa [Diane Mamadi]

fìriɲan→̌ߝߙߌ߬ߢߊ߲

n liane esp

fírisiߝߙߌߛߌ

n couleur verte

bínkɛndɛ.

fírisi→̌→ 43ߝߙߌߛߌ

adj vert

bínkɛndɛlama, fídakɛndɛlama, fírisilama, gbèden.

fírisilama→̌→ 48( vert *en tant que ) ߝߙߌߛߌߟߡߊ fírisima.

adj vert

bínkɛndɛlama, fídakɛndɛlama, fírisi, gbèden.

fírisima→̌→ 48( vert *comme de ) ߝߙߌߛߌߟߡߊ fírisilama

adj vert

bínkɛndɛlama, fídakɛndɛlama, fírisi, gbèden.

fírisiya→̌→ 8( vert *en verbe dynamique ) ߝߙߌߛߌߦߊ߫

v verdir

vi

fìriya→̌→ 15→n : 15ߝߙߌ߬ߦߊ߬ fùriya; fùreya.

v être en deuil

vi

fìriya→̌→ 80ߝߙߌ߬ߦߊ fùriya; fùreya.

n deuil de veuve

fùriya.

fìron→̌→ 24→n : 6ߝߌ߬ߘߏ߲߬ fìdon

v boire à petites gorgées

vt

fìsa→̌ߝߌ߬ߛߊ߬ fìsan.

vq meilleur

1 • 

→ • jànkarotɔ` ká fìsa bì

wò ká fìsa bálo` bɛ́ɛ dí dén` mà Sùnjata tùn b'á` fɔ́la kó sàya` ká fìsa màlo` dí

2 • 

fìsafisa→̌ߝߌ߬ߛߊ߬ߝߌߛߊ

n frange

bìnsan, fúsufusu, bìnsan, fúsufusu.

fìsafìsa→̌( meilleur meilleur ) ߝߌ߬ߛߊߝߌ߬ߛߊ߫

adv il vaut mieux que

fìsafìsa, ń jɛ̀dɛ̂ yé mùrannù kò

fìsaman→̌→ 10( meilleur *adjectivateur ) ߝߌ߬ߛߊ߬ߡߊ߲

adj meilleur

1 • 

fìsamànta.

2 • 

fìsamannte→̌→ 27( meilleur *adjectivateur *agent excessif ) ߝߌ߬ߛߊ߬ߡߊ߲߬ߒߕߋ

n meilleur

Ála kélen nè kà fìsamante` lɔ́n [Diane Mamadi]

fìsamannteya→̌→ 24( meilleur [ meilleur *adjectivateur *agent excessif ] *abstractif ) ߝߌ߬ߛߊ߬ߡߊ߲߬ߒ߬ߕߋ߬ߦߊ

n supériorité

fìsaya, kìnaya. ... wò kɔ́, fìsamannteya` mɛ̂n yé sɛ́bɛlɔnna` ní sɛ́bɛlɔnbali` tɛ́, k'ò yìda gbɛ́` dɔ́ mɔ̀ɔ` lá

fìsamannteya→̌( meilleur [ meilleur *adjectivateur *agent excessif ] *abstractif ) ߝߌ߬ߛߊ߬ߡߊ߲߬ߒ߬ߕߋ߬ߦߊ߬

v exceller

1 • vi

bán.

2 • vr

í fìsamanteya kà bɔ́ kójuukɛ` lá! [Diane Mamadi] à k'à fìsamanteya à lá nànfolo` lá [Diane Mamadi]

fìsamànta→̌( meilleur *adjectivateur FOC.ADJ ) ߝߌ߬ߛߊߡߊ߲߬ߕߊ mìsamànta.

adj supérieur

fìsaman, sándɔta. mànkóron fìsamanta [Diane Mamadi]

fìsan→̌ߝߌ߬ߛߊ߬ fìsa

vq meilleur

1 • 

→ • jànkarotɔ` ká fìsa bì

wò ká fìsa bálo` bɛ́ɛ dí dén` mà Sùnjata tùn b'á` fɔ́la kó sàya` ká fìsa màlo` dí

2 • 

fìsaya→̌→ 66( meilleur *en verbe dynamique ) ߝߌ߬ߛߦߊ߬

n amélioration

1 • 

lábɛ̀dɛya.

→ • kà fìsaya` kɛ́

2 • 

nàfa.

3 • 

bási` bára fìsaya` kɛ́ fìsaya` yé díya` mɛ̂n, kɛ́ndɛya tɛ́ yèn [Diane Mamadi]

fìsaya→̌→ 60→n : 60( meilleur *en verbe dynamique ) ߝߌ߬ߛߦߊ߬

v améliorer

1 • vt

lábɛ̀dɛya, láɲà. kà dùukolo` fìsaya

2 • vi

улучша́ться.

→ vi wáati` báda fìsaya (ń mà) [Diane Mamadi]

bási` wò fìsayanɛn tɛ́ mɛ̂n dí [Diane Mamadi]

3 • vi

4 • vi

bási nìn dí fìsaya í kɔ́nɔ` mà [Diane Mamadi]

5 • vi

jànkarotɔ` bára fìsaya [Diane Mamadi]

6 • vi

jànkaro` báda fìsaya [Kante. Kodoyidalan]

físiri→̌→ 98ߝߌߛߙߌ

n cadeau

bònɲa, jànsa.

físiriwale→̌→ 11ߝߛߌߙߌߥߊߟߋ

n ingrat

bàrajintan, wáleɲumanlɔnbali, kóɲimanlɔnbali.

fítina→̌→ 29ߝߕߌߣߊ Source : Ar. fitna.

n trouble

báasi, bùdun, fòsofasa, tàna.

2 • 

Ála báda fítina` lánà án kàn, Ála báda fítina` lájìi án kàn

fìtinan→̌→ 9ߝߌ߬ߕߌߣߊ߲

n lampe à huile

1 • 

2 • 

fitiri→̌→ 98ߝߕߌߙߌ

n crépuscule

fìwulu→̌→ 1( mille ) ߝߌ߬ߥߟߎ

n billion

fó→̌ߝߏ߫ fóo; fɔ́; f'.

conj jusqu'à

1 • 

2 • 

fó→̌ߝߏ

n moineau

jèferelen.

fó→̌→ 8042→n : 8042ߝߏ߫

v avorter

vi

sán` fótɔ lè [Jaane. Kafa 2:40]

fó→̌→ 8042→n : 8042ߝߏ߫

v rafler

vt 1 • 

fó→̌ߝߏ߫ fóo; fɔ́.

prep jusqu'à

1 • 

2 • 

fò→̌→ 504ߝߏ߬

v saluer

vt 1 • 

kɔ̀ndɔn, kɔ̀ndɔ́n (m).

2 • 

lánɔ̀mɔ.

fóbɔ→̌→ 19ߝߏߓߐ

n fin de l'hivernage

fóde→̌→ 302ߝߏߘߋ

n savant musulman

1 • 

2 • 

fódeya→̌→ 24( savant.musulman *abstractif ) ߝߏߘߋߦߊ

n licence

bábeli.

fòdo→̌→ 373ߝߏ߬ߘߏ fòro.

n champ

sɛ̀nɛ.

fòdo→̌→ 251→n : 251ߝߘߏ߬

v rater

1 • vt

fɔ́, láfòdo, máfòdo, pɛ́rdi.

2 • vi

fòdoba→̌→ 1573( champ *augmentatif ) ߝߘߏ߬ߓߊ fòroba.

n commun

1 • 

jàma.

2 • 

dàbari, dàlu, fɛ̀rɛ, násuru.

→ • fòdoba lɔ́gban [Jaane. Kafa 2:49];

fódon→̌→ 54ߝߏߘߏ߲

n bombe

bónbi.

fódon→̌→ 30→n : 30ߝߏߘߏ߲߫

v frapper fort

1 • vt

fóronto, tìnba, dɔ́tìnban, sùsu, wàlon.

2 • vr

fódonnin→̌→ 7( frapper.fort *nom d'action ) ߝߏߘߏ߲ߠߌ߲

n explosion

fódonta→̌→ 9( frapper.fort *participe potentiel ) ߝߏߘߏ߲ߕߊ

adj explosif

fóe→̌→ 12ߝߏߋ

n cellule

fòfoߝߏ߬ߝߏ߬

v traîner

1.1 • vt

bólolasumaya, sàman.

1.2 • vr

wúnuma.

2 • vr

sòolosaala, sɛ̀nsɛn.

fòla→̌→ 7ߝߏ߬ߟߊ

n petite herbe espèce

bàfòla. fòla: bín máan` dó lè, à sà` mán dí [Kante. Kodoyidalan]

fòli→̌→ 644( saluer *nom d'action ) ߝߏ߬ߟߌ

n salutation

kɔ̀ndɔn. ń fòli` ń ná fòli`

fólin→̌ߝߎߟߋ߲߫ fúlenfúren; fúlen; fónin.

v défaire

1.1 • vt

wàya, wáranka, ɲán, bɔ́rɔtɔ; mábɔ́rɔtɔ (m, bɔ́rɔtɔ).

1.2 • vi

bɔ́rɔtɔ.

2.1 • vi

2.2 • vt

→ vt k'à dá` fúlen

fòliɲɔɔn→̌( salutation [ saluer *nom d'action ] *partenaire réciproque ) ߝߏ߬ߟߌ߬ߢߐ߲߮

n partenaire de salutations

rn

→ rn í má ń fòliɲɔɔn bɔ́ [Diane Mamadi]

fòlofòlo→̌→ 7ߝߏ߬ߟߏߝߏ߬ߟߏ

n balle

rn

bùbu, bù, kìsɛ, bù, bùbu (mF).

fólon→̌→ 104ߝߏߟߏ߲

n vallée

1 • 

bìlin, lɛ́.

2 • 

3 • 

fòlon→̌→ 4ߝߏ߬ߟߏ߬

v piler pour enlever son

vt

bù, súran.

fòlonfalan→̌ߝߏ߬ߟߏ߲߬ߝߊߟߊ߲

n astre

bálabala.

fòlonfalantɛ→̌→ 15ߝߏ߬ߟߏ߲߬ߝߊ߬ߟߊ߲߬ߕߍ

n espace

kɛ́nɛ.

fólonkònjon→̌→ 9ߝߏߟߏ߲ߞߏ߲߬ߕߏ߲ fólonkònton

n tourbillon

bùdun, tɔ́nkɔlɔn.

fólonkònton→̌→ 9ߝߏߟߏ߲ߞߏ߲߬ߕߏ߲ fólonkònjon.

n tourbillon

bùdun, tɔ́nkɔlɔn.

fònan→̌→ 66ߝߏ߬ߣߊ߲

n distance

→ fònan dánta [Jaane. Kafa 2:67];

fóndan→̌→ 5ߝߏ߲ߘߊ߲

n sillon

fòndanߝߏ߲߬ߘߊ߲

n kilomètre

kúdɛ.

fòndo→̌→ 74ߝߏ߲߬ߘߏ fòno.

n avenue

mɛ́da, látiin.

fónfan→̌→ 37ߝߏ߲ߝߊ߲

n val

fònfon→̌→ 65ߝߏ߲߬ߝߏ߲

n itinéraire

fòngban→̌→ 2ߝߏ߲߬ߜߊ߲

n cache-sexe d'enfant

tànkaran, wɔ́lɔfɔbila, ɲɛ́bila.

→ kà fòngban` dòn dén` ná

fónin→̌→ 120ߝߊߣߌ߲ fánin

n fonio

fónin→̌ߝߎߟߋ߲߫ fúlenfúren; fólin; fúlen.

v défaire

1.1 • vt

wàya, wáranka, ɲán, bɔ́rɔtɔ; mábɔ́rɔtɔ (m, bɔ́rɔtɔ).

1.2 • vi

bɔ́rɔtɔ.

2.1 • vi

2.2 • vt

→ vt k'à dá` fúlen

fóninke→̌→ 224ߝߎߣߎ߲ߞߋ fúnunke

n jeune

sífin, búlan, dénmisɛn.

fóninkeya→̌→ 70( jeune *abstractif ) ߝߎߣߎ߲ߞߋߦߊ fúnunkeya

n jeunesse

fóninsere→̌→ 152ߝߎߣߎ߲ߛߙߋ fúnunsere

adj généreux

fóninsereya→̌→ 46( généreux *abstractif ) ߝߎߣߎ߲ߛߙߋߦߊ fúnunsereya

n générosité

bólobila.

fònjo→̌ߝߏ߲߬ߖߏ fònjon.

n jour de repos

1 • 

2 • 

fònjon→̌ߝߏ߲߬ߖߏ fònjo

n jour de repos

1 • 

2 • 

fòno→̌→ 74ߝߏ߲߬ߘߏ fòndo

n avenue

mɛ́da, látiin.

fóoߝߏ߫ fófó; fɔ́; f'.

conj jusqu'à

1 • 

2 • 

fóoߝߏ߫ fófó; fɔ́.

prep jusqu'à

1 • 

2 • 

fóo→̌→ 344ߝߏ߮

n hall

fòofoo→̌→ 7ߝߏ߮ߝߏ߯

n éponge

fòosi→̌→ 14ߝߏ߰ߛߌ

n copie

bákuda.

fòri→̌→ 6ߝߏ߬ߙߌ߬

v arracher

vt

bòsi, bɔ̀bɔ, bɔ̀, wásan, yɔ̀ɔyɔɔ.

fòro→̌→ 373ߝߏ߬ߘߏ fòdo

n champ

sɛ̀nɛ.

fòro→̌ߝߏ߬ߙߏ

n goitre

rn

fòroba→̌→ 1573( champ *augmentatif ) ߝߘߏ߬ߓߊ fòdoba

n commun

1 • 

jàma.

2 • 

dàbari, dàlu, fɛ̀rɛ, násuru.

→ • fòdoba lɔ́gban [Jaane. Kafa 2:49];

fòrokiyaߝߙߏ߬ߞߌߦߊ

n chemise large

pípawo.

fóroko→̌→ 54ߝߙߏߞߏ

n sac en cuir

1 • 

2 • 

fórontoߝߏߙߏ߲ߕߏ߫

v frapper fort

vt 1 • 

tìnba, dɔ́tìnban, sùsu, wàlon, fódon.

fòroto→̌→ 53ߝߙߏ߬ߕߏ

n piment

fɛ́fɛ, kɛ́lɛkɛlɛ.

→ bàanin foroto [Traore 1977]

fòsaߝߏ߬ߛߊ

n riz pluvial espèce

fáninmalo.

fósefose→̌→ 3ߝߏߛߋߝߏߛߋ

n plante herbacée

bínnaka, bɛ̀sɛlen, kɛ̀rɛnnatìya.

fòsofasa→̌→ 56ߝߛߏ߬ߝߛߊ

n confusion

dàdɔja, féreke, báasi, bùdun, fítina, tàna.

fòsofasanɛn→̌→ 7( confusion *participe résultatif ) ߝߛߏ߬ߝߛߊ߬ߣߍ߲

ptcp désordonné

1 • 

2 • 

fóyan→̌→ 36ߝߏߦߊ߲߫

adv absolument

péu.

fóyi→̌→ 321ߝߏߦߌ߫

v sortir

lábɔ, bɔ́.

fóyì→̌→ 1471ߝߏߦߌ߬

prn rien

fòyi→̌→ 92ߝߏ߬ߦߌ߬

v éparpiller

vt

lásari, máfòyi, sári, yɛ́rɛkɛ, júnjun, jɛ́nsɛn, lájɛnsɛn, wàya.

fɔ́ߝߏ߫ fófóo; fó; f'.

conj jusqu'à

1 • 

2 • 

fɔ́ߝߏ߫ fófóo; fó.

prep jusqu'à

1 • 

2 • 

fɔ́→̌→ 12376ߝߐ߫

v rater

vi 1 • 

sàranun, fòdo, láfòdo, máfòdo, pɛ́rdi.

2 • 

bè, bùdun, bɔ̀nɔ, círon, jɔ́lɔn, látunun. Sékù bára fɔ́ à lá bón` ná [Keyita Fajinba]

3 • 

S. ni F. bára fɔ́ ɲɔ́ɔn kɔ́ [Keyita Fajinba]

fɔ́→̌ߝߐ߫

v dire

1.1 • vt

sàranun, bɔ́, lá, bánki, dɔ́kà, sàranu.

→ vt à fɔ́

1.2 • vt

lɔ̀. íle dòn y'à fɔ́la nê mà mùn ná sɔ̀n k'í fà? [Jaane. Kafa 3:28]

2.1 • vt

láfaa, tólon.

2.2 • vt игра́ть на.

fɔ́bolon→̌→ 16( dire vestibule ) ߝߐߓߏߟߏ߲

n dérivé

fɔ́da→̌( dire bouche ) ߝߐߘߊ

n sourate

fɔ́dɔ→̌→ 24ߝߘߐ fɔ́rɔ.

n sexe masculin

kàya, nàɲɔɔn, kòlonkalan, kɛ̀ya, wúlu.

fɔ́kan→̌→ 19( dire cou ) ߝߐߞߊ߲

n idiome

fɔ́kuda→̌→ 25( dire neuf ) ߝߐߞߎߘߊ

n néologisme

fɔ̀lɛba→̌ߝߐ߬ߟߍ߬ߓߊ

n oiseau espèce

bírikɔ̀nɔ, bùsari.

fɔ́li→̌→ 534( dire *nom d'action ) ߝߐߟߌ

n musique

1 • 

2 • tune, melody;

fɔ́ɲɔ.

fɔ́lila→̌→ 29( musique [ dire *nom d'action ] *agent permanent ) ߝߐߟߌߟߊ

n musicien

fɔ́lɔ→̌→ 4056ߝߟߐ

adj premier

fɔ́lɔma, kùnfɔlɔ, jónama.

fɔ́lɔ→̌→ 1526ߝߟߐ߫

adv encore

bán, bán, bútùn.

fɔ́lɔ→̌→ 1526ߝߟߐ߫

v commencer

1 • 

bè, dáfɔlɔ, dámìna, dátɛ̀ɛ, jùtɛ̀ɛ, lábùdun, nà, sɔ̀ɔ, wìli.

2 • vt

fɔ́lɔfɔlɔ→̌→ 46( premier premier ) ߝߟߐߝߟߐ߫

adv autrefois

fɔ́lɔkɔ→̌→ 4ߝߟߐߞߐ

n panthère

koroso, sóli, wáda, ɲánfen.

fɔ̀lɔkɔ→̌→ 26ߝߟߐ߬ߞߐ

n nuage de poussière

fɔ́lɔlɔ→̌ߝߟߐߟߐ߫

adv au hasard

fɔ́lɔma→̌→ 295( premier *comme de ) ߝߟߐߡߊ

adj premier

fɔ́lɔ, jónama, kùnfɔlɔ. bínnawulen: tèle la sánbolon fɔ́lɔma [Kante. Kodoyidalan]

fɔ́lɔya→̌→ 68( premier *en verbe dynamique ) ߝߟߐߦߊ

n priorité

fɔ̀nߝߐ߲߭

n cicatrice

dáfɔn, fíringbi.

fɔ́nfɔn→̌ߝߐ߲ߝߐ߲ fɔ́nfɔnnɛn.

n vipère du Cap

fɔ́nfɔnnɛn→̌ߝߐ߲ߝߐ߲ fɔ́nfɔn

n vipère du Cap

fɔ́ńma→̌→ 1( dire *je sur ) ߝߐߒߡߊ

n sujet

fɔ́nɔ→̌→ 16→n : 16ߝߣߐ߫

v vomir

1 • vi

báaji, tàsari, wɔ̀ku.

2 • vt

báaji, wɔ̀ku.

fɔ́nɔ→̌→ 30ߝߣߐ߫

n vomi

rn

tàsari, báajinɔ.

fɔ́nɔɔn→̌→ 10( dire facile ) ߝߐߣߐ߲߮

n euphonie

fɔ́ɲɛ→̌→ 619ߝߢߐ fɔ́ɲɔ

n vent

1 • 

→ • fɔ́ɲɔ` tɛ̀ɛda

→ • kà fɔ́ɲɔ` bìla, kà fɔ́ɲɔ` lábɔ

→ • fɔ́ɲɔ lá tɛ̀ɛ [Jaane. Kafa 2:51];

→ • fɔ́ɲɔ gbɛ [Kante. Kodoyidalan]

2 • 

fɔ́li.

3 • 

dáfɔɲɔ.

fɔ́ɲɔ→̌→ 619ߝߢߐ fɔ́ɲɛ.

n vent

1 • 

→ • fɔ́ɲɔ` tɛ̀ɛda

→ • kà fɔ́ɲɔ` bìla, kà fɔ́ɲɔ` lábɔ

→ • fɔ́ɲɔ lá tɛ̀ɛ [Jaane. Kafa 2:51];

→ • fɔ́ɲɔ gbɛ [Kante. Kodoyidalan]

2 • 

fɔ́li.

3 • 

dáfɔɲɔ.

fɔ́ɲɔda→̌→ 62( vent bouche ) ߝߢߐߘߊ

n fenêtre

dálen.

fɔ́ɲɔkun→̌→ 5( vent tête ) ߝߢߐߞߎ߲

n antenne

fɔ́ɲɔlabɔ→̌→ 1( vent sortir [ *causatif sortir ] ) ߝߢߐߟߊߓߐ

n pet

bòte.

→ kà fɔ́ɲɔlabɔ` kɛ́

fɔ́ɲɔɔnkɔ→̌→ 144( rater *partenaire réciproque derrière ) ߝߐߢߐ߲߯ߞߐ

n conflit

1 • 

bìrisi.

2 • 

sɔ̀sɔli.

fɔ̀ɔbɛ→̌→ 613ߝߐ߰ߓߍ

n journal

fɔ̀ɔbɛfɔɔbɛ→̌→ 13( journal journal ) ߝߐ߰ߓߍ߬ߝߐ߯ߓߍ

n revue

fɔ̀ɔbɛya→̌→ 6( journal *abstractif ) ߝߐ߰ߓߍ߬ߦߊ

n journalisme

fɔ̀ɔbɛyala→̌→ 161( journalisme [ journal *abstractif ] *agent permanent ) ߝߐ߰ߓߍ߬ߦߊ߬ߟߊ

n journaliste

fɔ́ɔfɔɔ→̌→ 3ߝߐ߯ߝߐ߮

n poumon

jɔ̀fɔ.

fɔ́rɔ→̌→ 24ߝߘߐ fɔ́dɔ

n sexe masculin

kàya, nàɲɔɔn, kòlonkalan, kɛ̀ya, wúlu.

fɔ́sɛbɛ→̌→ 32( dire écrire ) ߝߐߛߓߍ

n dictée

fɔ́sɔkɔrɔ→̌→ 2ߝߛߐߞߙߐ

adj minuscule

sínɛnɛn, ɲántan.

fɔ́sɔn→̌→ 7ߝߐߛߐ߲

v attacher fortement

vt

à fà kà à fɔ́sɔn kà à fódon [Kante. Kafanen 1:']

fɔ́sun→̌→ 25( dire origine ) ߝߐߛߎ߲

n radical

fɔ́tɔ→̌→ 59ߝߕߐ߫

v extorquer l'argent

vt

fɔ́wɛrɛ→̌→ 4( dire nombreux ) ߝߐߥߙߍ

n locution

fú→̌→ 212ߝߎ

n zéro

fúu.

fù→̌→ 104ߝߎ߭

n fibre

→ kà à fɔ́ fù` dɔ́ [Jaane Sanusi]

fúdu→̌→ 1159ߝߘߎ fúru.

n mariage

fúdu→̌→ 532→n : 532ߝߘߎ߫ fúru.

v marier

vt

lákɔ̀ɲɔma.

fùdu→̌→ 138ߝߎ߬ߘߎ fùru.

n estomac

rn

nòobakun.

fùdubɛn→̌→ 40( estomac accord ) ߝߘߎ߬ߓߍ߲

n carré

1 • 

2 • 

fùdufaari→̌→ 2( estomac incliner ) ߝߘߎ߬ߝߊ߯ߙߌ

n trapèze

fúduma→̌→ 243( mariage *comme de ) ߝߘߎߡߊ

n époux

cɛ̀, kɛ̀, dàfa.

fúdumuso→̌( mariage femme ) ߝߘߎߡߎߛߏ fúrumuso.

n épouse

rn

fúduma, mùso, nàmiɲɔɔn, mùso, nàminɲɔɔn.

fúdusa→̌→ 27( mariage mourir ) ߝߘߎߛߊ

n divorce

fúfu→̌→ 38ߝߎߝߎ

n paquet

1 • 

2 • 

3 • 

fúgbɛ→̌ߝߎߜߍ

n anémique

fùjuju→̌ߝߎ߬ߖߎߖߎ

n épidémie

fúla→̌→ 74ߝߎߟߊ

n Peul

→ fúla gbɛ

→ fúla gbɛnin

→ fúlakan

fúla→̌→ 157ߝߎ߯ߟߊ fúula

n bonnet

1 • 

2 • 

bánbara, kóbon, bànfula.

fúlakɛ→̌→ 6ߝߎߟߊߞߍ

n homme peul

fùle→̌→ 55ߝߎ߬ߟߋ

n flûte

fúlen→̌ߝߎߟߋ߲߫ fúren; fólin; fónin.

v défaire

1.1 • vt

wàya, wáranka, ɲán, bɔ́rɔtɔ; mábɔ́rɔtɔ (m, bɔ́rɔtɔ).

1.2 • vi

bɔ́rɔtɔ.

2.1 • vi

2.2 • vt

→ vt k'à dá` fúlen

fúlufɛlɛ→̌→ 15ߝߟߎߝߟߍ

n vessie

fúlufulu→̌→ 18ߝߟߎߝߟߎ

n kapok

búrunburun.

fùma→̌→ 10( fibre *comme de ) ߝߎ߬ߡߊ

adj fibreux

fátama.

fún→̌→ 17→n : 17ߝߎ߲߫

v flotter

vi

bòri.

fún→̌→ 27ߝߎ߲

n moisissure

fún→̌→ 17→n : 17ߝߎ߲߫

v moisir

vi

búnbun.

fúndi→̌→ 86→n : 86ߝߎ߲ߘߌ߫

v jaillir

vi 1 • 

bùyi, bɔ́, dɔ́bɔ, gbɔ́rɔndɔ, bùyi, bùyibùyi.

2 • 

fúndi→̌→ 203ߝߎ߲ߘߌ

n source

1 • 

búruju, bɔ́ju, bɔ́nsun, bɔ́yila, tènke.

2 • 

3.1 • 

3.2 • 

fùndi→̌→ 4ߝߎ߲߬ߘߌ

n nasse

bòroda, nɛ̀ɛsɔlɔn, bòroda, nɛ́ɛsɔlɔn.

fúndibaa→̌→ 66( jaillir *agent occasionnel ) ߝߎ߲ߘߌߓߊ߮

adj émigrant

fúnɛ→̌→ 6ߝߎߣߍ

adj blanc

gbɛ́man, gbɛ́.

→ dàa funɛ [Kante. Kodoyidalan]

→ mɔ̀ɔ funɛ

fúnɛ→̌→ 6ߝߎߣߍ

n albinos

jàbaran, mɔ̀ɔnɛngbɛ.

fúnfun→̌ߝߎ߲ߝߎ߲߫

v asperger

vt

fúrufuru, sári.

fúnku→̌→ 56ߝߎ߲ߞߎ߲ fúnkun

n boutique

bìtiki, bùtigi.

fúnkun→̌→ 56ߝߎ߲ߞߎ߲ fúnku.

n boutique

bìtiki, bùtigi.

fùntanin→̌→ 45ߝߎ߲߬ߕߊߣߌ߲

n chaleur

kálaya, tára, wúyen.

→ fùntanin` báda sìi

fúnun→̌→ 61→n : 61ߝߎߣߎ߲߫

v gonfler

vi 1 • 

búu, dɔ́bònɲa, lábònɲa.

→ • kà fúnun bɛ́lɛlɛ

2 • 

fúnun→̌→ 91ߝߎߣߎ߲

n tumeur

1 • 

2.1 • rn

2.2 • rn

kɛ̀lɛ, wɔ̀yɔ.

fúnunfen→̌→ 31( gonfler chose ) ߝߎߣߎ߲ߝߋ߲

n ulcère

fúnunke→̌→ 224ߝߎߣߎ߲ߞߋ fóninke.

n jeune

sífin, búlan, dénmisɛn.

fúnunkelama→̌→ 6( jeune *en tant que ) ߝߎߣߎ߲ߞߋߟߡߊ

adj jeune

búlan, búlɛnjɛn, jɛ́nbùlɛn, súruban, ɲérin.

fúnunkeya→̌→ 70( jeune *abstractif ) ߝߎߣߎ߲ߞߋߦߊ fóninkeya.

n jeunesse

fúnunsere→̌→ 152ߝߎߣߎ߲ߛߙߋ fóninsere.

adj généreux

fúnunsereya→̌→ 46( généreux *abstractif ) ߝߎߣߎ߲ߛߙߋߦߊ fóninsereya.

n générosité

bólobila.

fúɲɛ→̌ߝߎߢߍ

n molécule

fúɲɛlaka→̌→ 1( molécule *nom de lieu *originaire de ) ߝߎߢߍߟߞߊ

adj moléculaire

fùran→̌→ 19ߝߎ߬ߙߊ߲߬

v percer

vt

dɔ́soore, sɔ̀ɔ.

fúre→̌→ 327ߝߙߋ fére

n fleur

1 • 

2 • 

ò lè à yíri` n'à nɔ́nbɔ` fànba` fére túma` dí [Jaane. Kafa 2:45]

fùre→̌→ 109ߝߎ߬ߙߋ

n cadavre

sù.

fúren→̌ߝߎߟߋ߲߫ fúlenfúlen; fólin; fónin.

v défaire

1.1 • vt

wàya, wáranka, ɲán, bɔ́rɔtɔ; mábɔ́rɔtɔ (m, bɔ́rɔtɔ).

1.2 • vi

bɔ́rɔtɔ.

2.1 • vi

2.2 • vt

→ vt k'à dá` fúlen

fùreya→̌→ 15→n : 15ߝߙߌ߬ߦߊ߬ fìriyafùriya; fìriya.

v être en deuil

vi

fùreya→̌→ 80ߝߙߌ߬ߦߊ fìriyafùriya; fìriya.

n deuil de veuve

fùriya.

fùreyá→̌→ 80ߝߎ߬ߙߌ߬ߦߊ߬ fùriya

n deuil de veuve

fìriya.

fùriya→̌→ 15→n : 15ߝߙߌ߬ߦߊ߬ fìriyafìriya; fùreya.

v être en deuil

vi

fùriya→̌→ 80ߝߙߌ߬ߦߊ fìriyafìriya; fùreya.

n deuil de veuve

fùriya.

fùriya→̌→ 80ߝߎ߬ߙߌ߬ߦߊ߬ fùreyá.

n deuil de veuve

fìriya.

fúrru→̌→ 767ߝߎߚߎ߫

adv longuement

fúrruuu→̌→ 54ߝߙߎߙߎ߫ fúrurufúruru; wúruru.

adv très longtemps

fúru→̌→ 1159ߝߘߎ fúdu

n mariage

fúru→̌→ 532→n : 532ߝߘߎ߫ fúdu

v marier

vt

lákɔ̀ɲɔma.

fùru→̌→ 138ߝߎ߬ߘߎ fùdu

n estomac

rn

nòobakun.

fúrufuru→̌→ 20ߝߙߎߝߙߎ

n gouttelettes

fúrufuru→̌→ 14→n : 14ߝߙߎߝߙߎ߫

v asperger

vt

fúnfun, sári, búrundu, sɔ́.

fúrumuso→̌( mariage femme ) ߝߘߎߡߎߛߏ fúdumuso

n épouse

rn

fúduma, mùso, nàmiɲɔɔn, mùso, nàminɲɔɔn.

fúruru→̌→ 54ߝߙߎߙߎ߫ fúrruuu; wúruru.

adv très longtemps

fúrutu→̌→ 18ߝߙߎߕߎ

n monument

fúse→̌ߝߎߛߋ߫

adv très gris

òlû fàdi` fúselama` lè fúse [Jaane. Kafa 2:45]

fúse→̌→ 18ߝߎߛߋ

adj gris

bídikalama, bùudigbɛlama, búnbunnama, fúselama, fúsema.

fúse→̌→ 18ߝߎߛߋ

n gris

fúselama→̌→ 11( gris *en tant que ) ߝߎߛߋߟߡߊ

adj gris

bídikalama, bùudigbɛlama, búnbunnama, fúsema, fúse.

fúsema→̌→ 11( gris *comme de ) ߝߎߛߋߡߊ

adj gris

bídikalama, bùudigbɛlama, búnbunnama, fúselama, fúse.

fúseya→̌→ 2( gris *abstractif ) ߝߎߛߋߦߐ߫

v rendre gris

vt

lábùdun.

fúsu→̌→ 4ߝߛߎ

n algue

fúsufusu→̌→ 10ߝߛߎߝߛߎ

n frange

bìnsan, fìsafisa.

→ fàanin` dá` fúsufusu [Diane Mamadi]

fúsufusu→̌→ 4→n : 4ߝߛߎߝߛߎ߫

v s'effilocher

1.1 • vi

1.2 • vt

2 • vt

yúuyuu, yɛ́rɛyɛrɛ. kà sòbo` fúsufusu [Diane Mamadi] kà bín` fúsufusu [Diane Mamadi]

fúsuku→̌→ 101ߝߛߎߞߎ

n budget

fúsunku→̌ߝߎߛߎ߲ߞߎ߫

v dilapider

vt

búrunkɔ.

fùtinti→̌→ 42ߝߎ߬ߕߌ߲߬ߕߌ߬ fùtunti.

v se tromper

vi 1 • 

fìlí.

2 • 

fùtinti→̌ߝߎ߬ߕߌ߲߬ߕߌ߬ fùtunti.

n bourde

nɔ̀. ǹ dí sé dòn ná fùtindi` dɔ́ kàranmɔɔ` gbère` kàn yíla` dólù fána dɔ́ [Kante. Kodoyidalan:u]

fùtunti→̌→ 42ߝߎ߬ߕߌ߲߬ߕߌ߬ fùtinti

v se tromper

vi 1 • 

fìlí.

2 • 

fùtunti→̌ߝߎ߬ߕߌ߲߬ߕߌ߬ fùtinti

n bourde

nɔ̀. ǹ dí sé dòn ná fùtindi` dɔ́ kàranmɔɔ` gbère` kàn yíla` dólù fána dɔ́ [Kante. Kodoyidalan:u]

fúu→̌→ 132ߝߎ߯

adv faussement

fúu→̌→ 169ߝߎ߮

adj inutile

kùnntan.

fúu→̌→ 169ߝߎ߮

n rien

fú.

fúudi→̌→ 107ߝߎ߯ߘߌ

n poussière

gbàngban, bùudi.

fúufàafuu→̌→ 4ߝߎ߯ߝߊ߰ߝߎ߮

adj coquin

fúufuu→̌→ 3ߝߎ߯ߝߎ߮

n poudre

múu, támuu.

fúula→̌→ 157ߝߎ߯ߟߊ fúla.

n bonnet

1 • 

2 • 

bánbara, kóbon, bànfula.

fúulanɛn→̌→ 8( bonnet *diminutif ) ߝߎ߯ߟߊߣߍ߲

n circonflexe

fúuya→̌→ 3( rien *abstractif ) ߝߎ߯ߦߊ

n nullité

1 • 

2 • 

fúwa→̌→ 61ߝߎߥߊ

n clairière

kɛ́nɛ, bóloko, bìlá kɔ` rɔ́, bìla kɛ́nɛ` dɔ́, bìla nɛ̀ɛ` kɔ́dɔ, bùre, kɛ̀baya, lákɛ̀baya, kɛ́nɛ` kɛ́, jìi, lájìi.

→ kà dén` láwa fúwa` lá

fúwan→̌ߝߎߥߊ߲

n aluminium

fúwanfuwan→̌ߝߎߥߊ߲ߝߎߥߊ߲

n feuille d'aluminium

fùwari→̌→ 2ߝߎ߬ߥߊ߬ߙߌ Source : Arab.faqi:r poor, poverty-stricken.

n vaurien

bàanabaana, bátaraden, bátaramɔɔ, bɔ̀nɔmawolo, bɔ́fusàfu, jáfo, játɔ, bátaraden, bátaramɔɔ, bɔ́fusàfu; bàanabaana, bɔ̀nɔmawolo.

fúyafuya→̌→ 10ߝߎߦߊߝߎߦߊ߫

adv bouillonnement intensif

fúyen→̌→ 91ߝߎߦߋ߲

n aveugle

mìsiriman.

f'→̌ߝߏ߫ fófóo; fɔ́; fó.

conj jusqu'à

1 • 

2 •